2012. november 13., kedd

Mese


A képességfejlesztés megvalósulhat tartalomfüggetlen módon és tartalomba ágyazva. A tartalomba ágyazott módszerek közül az egyik lehetséges fejlesztési mód a mesékkel való fejlesztés. A mai órán a Nagy József által írt Fejlesztés mesékkel című könyvet dolgozta fel Ágota és Debóra. A könyv olyan kutatást mutatott be, mely többek között arra világított rá, hogy milyen hátrányos helyzetben vannak azok a gyermekek, akinek otthon nem olvasnak fel mesét. A gyermeki élet egyik elengedhetetlen, fontos momentuma a játék mellett a mese. A mese, mely a gyermeki élethez legközelebb álló jelenség fontos a fantázia, a gondolkodás fejlődésében (az ok-okozati összefüggések felfedezésében, a szerialitás érzékelésében), és ezen keresztül az egész személyiség alakulásában. Az olvasott mese lényegesen hozzájárul a gyermek szociális képességeinek fejlődéséhez, érzelemvilágának gazdagodásához, empatikusabbá teszi a gyermeket.
Pedagógusként, gyógypedagógusként rendelkezésünkre állnak olyan szakirodalmak, könyvek, melyek felhívják figyelmünket a mesék nevelő szerepére és segítséget jelentenek azok iskolai életbe való beépítésében. A szülőknek, nevelőknek is óriási kínálatot biztosítanak a kiadók: rengetegféle árban, kinézetben, minőségben eltérő mesekönyvet találhatunk a könyvesboltok polcain. A hatalmas kínálat feltétlenül szükségessé teszi a kritikus hozzáállást. Nagy a kínálat, de élünk ezzel a sokféleség nyújtotta lehetőséggel? Vajon az összes „lehetőséggel” érdemes élni?
A kérdésre megpróbáltunk válaszolni, és az interneten kerestünk olyan oldalakat, amelyek segítséget adhatnak a szülőknek, nevelőknek abban, hogy mit meséljenek. Így akadtunk rá a „Mesélj minden nap!” című weboldalra. Az oldal és a kampány, mely az oldalhoz kapcsolódik azt tűzte ki célul, hogy minél több ember számára nyilvánvalóvá váljon a személyes történetek mesélése, valamint az olvasás fontossága. További céljuk, hogy ösztönözzék a szülőket a családon belüli beszélgetésre és a mesélésre. A www.meseljmindennap.hu oldalon egyrészt egy komplex „mesekeresőt” találhatunk, amelynek segítségével kiválaszthatjuk nemcsak a gyermek életkorának és érdeklődési körének megfelelő mesélnivalót, hanem a mese tanulságát is. Ezen kívül olyan szakemberek által írt cikkeket olvashatunk, melyek a meséléshez, a mesék világához kapcsolódnak. Kreatív és jól használhatónak tartjuk ezt az oldalt, amely jó segítség lehet az érdeklődő, lelkes szülőnek és a pedagógusnak egyaránt.
    Érdekes módon mindkettőnk gyermekkorának egyik kiemelkedő, fontos élménye volt az, amikor családunk körében diavetítőztünk a besötétített szobában, egy bögre kakaóval. Ezeknek a esős délutánokon tartott közös mesés élményeknek most, gyógypedagógusként visszatekintve, felnőtt fejjel nézve is „volt hasznuk”. Akármikor megállíthattuk édesanyáinkat, kérdezhettünk, elismételtethettünk vele egy-egy részt. Ezáltal még feldolgozhatóbbá vált az adott történet. Még nagyobb élményt adott, hogy egy közös családi programot jelentettek ezek az alkalmak. A mesék tanulságai, azokhoz kapcsolódó beszélgetéseink a szociális képességek fejlődésében is szerepet játszhattak. Az olvasási motiváció tekintetében is nagy lépést jelent, mikor már a kisgyermek el tudja olvasni a sokat hallott diafilmek szövegét (esetleg ő olvashatja fel testvéreink). Véleményünk és tapasztalataink szerint óriási élmény ez egy gyermeknek, és nem kell hozzá más, csak egy sötétített szoba fehér fallal, egy diavetítő és diafilmek. (Ha nincsenek meg ezek a régi, padláson porosodó eszközeink, akkor van külön erre specializálódott honlap, ahol elérhetőek, megvásárolhatók régi szalagok és minden, ami a diavetítéssel kapcsolatos.) A diavetítőzés valahol a rajzfilm és a mesekönyv között helyezkedik el, amelyre egyáltalán nem jellemző a rajzfilmekről nagyon is elmondható valóságnak tűnő elevenség, mégis egyfajta támpontot ad a gyermeknek, hogy el tudja képzelni a mesében olvasottakat.
            Ha már szóba jött a mese és felolvasás, akkor meg kell említenünk a napjainkban virágkorukat élő hangoskönyveket is, melyek között szép számmal találhatunk mesekönyveket. Számunkra a bakelit lemezeken hallgatott (szintén esős vagy hideg téli) napokat eleveníti meg. Természetesen hasznosabb lehet  a gyermek számára, ha a szülő maga mesél neki, de úgy gondoljuk, hogy ez a fajta meseolvasás (mivel a gyermek képzeletében játszódnak az események) is hasznosan hozzájárulhat a gyermek szellemi és lelki fejlődéséhez, mindenképpen hasznos eszköz lehet a szülő és a pedagógus kelléktárában.
            Az internet világában tehát az információ forgatagában és néhol kuszaságában is számos olyan értékes oldalt, eszközt, ötletet találhatunk, melyek útmutatást adhatnak a gyermekkel foglalkozó szakembereknek és szülőknek egyaránt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése